2016. május 8., vasárnap

Önkéntes lehetőségek a Református Szeretetszolgálatnál

Nagy örömömre szolgál, hogy a jövőben folyamatosan oszthatok meg az oldalon önkéntes lehetőségeket a Református Szeretetszolgálat szervezésében.
 
 

Ennek apropójából megkértem Vad Lillát, az önkéntes programok vezetőjét, hogy pár szóban mutassa be a szeretetszolgálatot.                         "A Magyar Református Szeretetszolgálat elsődleges tevékenységi területének a Kárpát-medencét tekinti, az egyetemes magyar, nemzeti határokon átívelő felelősségvállalás jegyében. Szeretetszolgálatunk egy református hátterű, keresztény alapértékekre épülő segélyezéssel és fejlesztéssel foglalkozó segélyszervezet. Meggyőződése szerint az emberi élet képviseli a világon a legnagyobb értéket. Humanitárius eszközeivel fajra, nemre, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül segít.
A Szeretetszolgálatot 2006-ban alapította a Magyarországi Református Egyház Zsinata. Megalakulása egybeesik az önkéntes munka indulásával a szervezetnél, hiszen a tiszai árvíz során önkéntesek segítették az MRSZ munkáját a katasztrófahelyzetben.
 
Azóta napi szinten dolgozik együtt a szolgálat önkéntesekkel, a szervezet működése elképzelhetetlen lenne az ő segítségük nélkül. A feladatok nagyon széleskörűek, néhány példa ezekből: adománygyűjtés, élelmiszercsomagok összeállítása, adományok kiszállítása rászorulók részére, táboroztatás, rendezvényeken megjelenés, adminisztráció, raktárpakolás, ruhaválogatás.
Az aktuális feladatokról az onkentes.jobbadni.hu oldalon regisztráló önkénteseknek külön e-mailt is küldünk.
 
A Szeretetszolgálat legnagyobb önkéntes programja a Szeretethíd, melyben évente több mint 16.000 önkéntes vesz részt: www.szeretethid.hu 
 
Az Önkéntes Diakónia Év Programiroda hosszútávú, külföldi önkéntes lehetőségeket kínál 18-30 év közötti fiatalok számára: http://odeprogramiroda.hu/ "
 
Köszönjük Lilla.
 
Ha bárkinek bármilyen kérdése van, keresse Vad Lillát a Református Szeretetszolgálatnál, vagy engem e-mailben.
 

2016. május 7., szombat

Önkéntes lehetőségek a Szeretethídra - 2016. május 20-21

A Szeretethíd egyik budapesti koordinátora keresett meg az alábbi önkéntes lehetőségekkel, ahova nagyon várnak még jelentkezőket. Minden programnál megtaláljátok a koordinátor nevét, akit minél hamarabb keressetek fel a megadott elérhetőségek valamelyikén, ha érdekel titeket az adott lehetőség!

1.) Játszótér festés a Lajos utcai játszótéren

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótérprogramjának egyik játszóterében (Lajos utca) a külső játékok felújítását tervezzük. Szeretnénk a hozzánk járó családokat is bevonni a programba, melyet a mai nappal kezdve hirdetünk is. Célunk egy összetartó közösség kialakítása, melyhez jobbnál-jobb programokat is ajánlunk. Szolgálat időpontja: 2016. május 20. péntek

Koordinátor: Vaszil Dóra    36306265679        
vaszil.dora@maltai.hu


2.) Épület takarítás, esetleg díszítés az Elvarázsolt Kastély termeiben egy nagy ökumenikus party létrehozása céljából, amelyre majd szeretettel várunk! :) Szolgálat időpontja: 2016. 05.19, 20 vagy 21.  Helyszín: 1143 Ida utca 2.

Koordinátor: dobraizoly@gmail.com, oltvanyibb@gmail.com


3.) Család-és előgyermeknap szervezése a III. kerületben.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat családi-és elő-gyermeknapot szervez, melyet a 3. kerületi Görzenál helyszínén szerveznénk meg. A helyszín alkalmas többféle program megvalósítására, melyek: családi sorverseny, aszfalt rajzverseny, arcfestés, ugrálóvár, trambulin, görkorcsolya, gördeszka, roller bemutató és oktatás stb. Az önkéntesek feladatai között szerepelnének: beléptetés, adománykoordinálás, arcfestés, sorverseny-,aszfaltrajzverseny lebonyolítása, felügyelet az ugrálóvárnál, trambulinnál, stb. A programra főként a szeretetszolgálat által fenntartott intézményeinkbe járókat és a környékbeli családokat várjuk. Pénteken estére helyszínbejárást, csapatépítést, feladat leosztást tervezünk.

Helyszín: Budapest, III. Árpád fejedelem útja 125. , Időpont: 2016.05.21. szombat

(De péntek délutánra koordinációs megbeszélést, ismerkedő partyt is terveznek)

A program koordinátora: Vaszil Dóra vaszil.dora@maltai.hu 36 30 626 5679
 
 
4.) Feladat: Játszótér festése, karbantartása

Helyszín: Bp. II. Lórántffy Zsuzsanna utca 3. a Baár-Madas udvara a Gyökössy Endre Református Óvoda udvarán lévő JÓ PÁSZTOR játszótér javítása. Időpont: 2016. május 21. szombat reggel 9-től

Kapcsolattartó: Horváth Mózes Ingrid és férje Ákos mozeshorvath@gmail.com, 06 70 3819737

Örömmel fogadnak fiatalokat, családokat gyerekestül, férfiakat, nőket! MINDENKIT!

A szolgálók részére Ákos bográcsban főz ebédet, ezért, ha valaki jönni szeretne, és ebédet is szeretne kapni, kérjük feltétlenül jelezze feléjük a szándékot, hogy tudják a résztvevők létszámát!


A programok lebonyolításához minden szükséges eszközt biztosítanak. Szeretettel kérjük önkénteseinket, gondoskodjanak saját maguk egész napos ellátásáról (élelmiszer, folyadék). Mosdóhelyiségek, vízvételi lehetőség, vásárlás a helyszíneken megoldott.

A jelentkezők még május 8-ig be tudnak regisztrálni a Szeretethíd honlapon, www.szeretethid.hu, a regisztrációban feltüntetve, hogy már van feladatuk, feltüntetve azt, hogy melyik feladathoz szeretnének csatlakozni.

szeretettel Csenki Zsuzsanna

Szeretethíd koordinátor

Budapest Dél- Észak

tel: 30-618-1069

 

2016. április 26., kedd

Egyik olvasóm története az önkéntességről

A minap az alábbi levelet kaptam az egyik olvasómtól. Ezúton is köszönöm szépen a véleményed megosztását :)
 
"Véletlenül találtam rá blogodra és arra gondoltam hogy megosztanám veled az én történetemet.
 
Szóval én és az önkénteskedés. 
Szerintem nyugodtan mondhatom, hogy veled együtt, hiszek abban is, hogy felelősséget kell vállalnunk embertársaink iránt és segítenünk kell egymásnak, hogy minden apró segítség számít, hogy a legnagyobb kincs az IDŐ, amit egymásnak adhatunk. Az önkéntesség az életem része, mely segít abban, hogy mindig maradjak két lábbal a földön.
Közgazdászként egy multinacionális cégnél dolgozom, de munkaidő után a Meseközpont Alapítványon keresztül segítek a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeknek. Voltam már nyári táborban önkéntes is, az utóbbi időben pedig hétköznap estéken, mesélő. Meséléskor pedig megtörténik a csoda! Ilyenkor együtt „elrepülünk” egy másik világba, ahol a hősök harcolnak a győzelemért, legyen az kincs, királylány, királyfi vagy valami más, mint ahogy azt nekik is kell a való világban. Talán ezekből a történetekből később erőt meríthetnek a saját harcaikhoz is.
 
Annyira megszerettem ezeket a csodálatos gyerekeket, hogy egyfolytában azon gondolkozom, hogy lehetnének teljesebbek a hétköznapjaik, amikor nincs nyári tábor, vagy épp nincsen mesélés.
Ekkor jött az ötlet hogy össze is lehetne kapcsolni a multinacionális cég és a gyerekek világát. Az első közös projektünk alkalmával az egyik gyermekotthon Madárházát újítottuk fel a kollégákkal és mikulás bulit is szerveztünk a gyermekek nagy örömére. Remélem ezen kívül még nagyon sok boldog pillanatot fogunk okozni a gyermekeknek!
Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek megismerjék a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek helyzetét és megtanuljanak segíteni az arra rászorulókon, hogy kialakuljon bennük a felelősségérzet, a gondoskodás és hogy megtapasztalják, hogy jót tenni önzetlenül a legjobb.... "
 
Ha Neked is van bármilyen élményed, tapasztalatod, amit szívesen megosztanál, írd meg nekem az alábbi e-mail címre: nzsolt24@gmail.com
 

2016. április 10., vasárnap

FEL!konfot. Egy konferencia a felelős fiatalokért

Sziasztok!

Egy ifjúsági rendezvényt szeretnék a figyelmedbe ajánlani: a FEL!konfot. Ez egy konferencia a felelős fiatalokért a 16-25 éves korosztály számára, mely a Nemzeti Tehetség Program keretében elnyert pályázat által valósul meg. A rendezvényen a korosztály társadalmi felelősségvállalásra szeretnék felhívni a figyelmet.
 
A rendezvényre április 23-24-án kerül sor Budapesten, a Rézkígyó Kávézóban és a város különböző helyszínein, önkéntes tevékenységek keretében.
 
 
Az első nap előadások lesznek, műhelyeken és vitaszínházon vehettek részt a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódóan, majd egy népzenei táncházzal zárul az este. Másnap az elméleti felismeréseket gyakorlatba ültetitek: csoportokra lesztek osztva és önkéntes tevékenységeket fogtok végezni: például idősek, beteg gyermekek látogatása, közterek rendbe tétele.
 
 
A FEL!konf-on a részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött! Mivel limitált számú résztvevőt tudunk csak fogani, arra kérjük a fiatalokat, hogy minél hamarabb jelentkezzen az alábbi linken található űrlap kitöltésével.

Gyertek, biztosan jó rendezvény lesz :)

2016. március 22., kedd

Regisztrálj Te is a Szeretethídra!


Idén is megrendezésre kerül a korábbi évek hagyományaihoz hűen a
Szeretethíd május 20-21.
 

Biztos sokan vagytok, akik már tudják, hogy miről is szól pontosan ez a több napos program, de most azért szeretném pár szóban elmesélni azok kedvéért is, akik még nem hallottak erről a rendezvényről.

Ez egy országos szintű, református szervezésű önkéntes programsorozat, ami minden év tavaszán kerül megrendezésre. A Szeretethíd elnevezésű önkéntes napokat 2009-ben hívta életre a Magyar Református Szeretetszolgálat. A programon mindenki részt vehet.
 
Az idei programról az alábbi linken keresztül tudtok részletesen tájékozódni: www.szeretethid.hu.
 
 
Idén lesz 3. éve, hogy én is részt fogok venni többedmagammal ezen a programon, mint a teajárat és teaosztás szervezője. Számomra mindig is nagy élmény volt részt venni ezeken az alkalmakon. Nagyon jó érzés, hogy közösen, közösségben tudunk tenni valami jót egy jó cél érdekében. Az egész napot ilyenkor magába zárja Isten szeretete és a gondoskodás, segítés gondolata. Jó érzés kiszakadni a hétköznapok rohanó világából és elmerülni a segítésben.

Az idei önkéntes programok lehetőségének tárháza ismét nagyon gazdag.

Mindenki meg tudja találni magának azt a területet, amiben szívesen segítene. Egészen a kertrendezéstől az óvodafestésen keresztül a park rendezésig, az idősek látogatásán keresztül a teaosztásig, a virágültetéstől kezdve a beteg gyereklátogatáson keresztül még sok-sok más területen átívelő a lehetőségek tárháza.  Az idei feladatokról itt találtok bővebb információt: http://www.szeretethid.hu/2016-os-feladatok/
 
Ha bármi kérdésetek van, keressetek nyugodtan. A programon való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztráljatok és találkozzunk a Szeretethídon!
 

2016. március 18., péntek

Gondolatok az emberi közönyről....

A minap egy nagyon hasznos és építő előadást hallottam a Hősök tere névre hallgató önkéntes projekt egyik főszervezőjétől. Az előadás többek között arról is szólt, hogy miért vagyunk mi emberek ennyire közönyösek és hogy miként is lehetne kimozdítani az embereket ebből a tétlenségből és érdektelenségből.

Na de először nézzük meg, hogy miért is vagyunk mi emberek ennyire közönyösek? Miért megyünk el olyan sokszor szó nélkül a segítségre szoruló emberek mellett? Legyen ez az eset akár egy utcán fekvő ember, vagy egy kéregető, vagy bármi más olyan szituáció, amiben nyilvánvalónak tűnik számunkra az, hogy egy embertársunknak segítségre lenne szüksége. 


Szerintem az igazság részben leginkább magunkban keresendő. Félünk meglátni, meghallani a környezetünk segélykiáltásait és félünk kinyitni a szánkat és véleményt nyilvánítani. Félünk attól, hogy elsők legyünk bármilyen jó kezdeményezésben. Félünk odamenni és felvállalni, hogy igenis mi szeretnénk segíteni. Elvisz minket a csordaszellem, hiszen azt látjuk, hogy a másik ember sem megy oda segíteni, és mindeközben azzal nyugtatjuk magunkat, hogy így, hogy más sem segít, akkor mi sem követünk el akkora „hibát”, ha nem segítünk. Félünk kiállni saját magunkért, a saját gondolatainkért. De nemcsak saját magunkért, hanem másért sem jellemző, hogy kiállnánk. Persze tisztelet a kivételnek ;)

Veletek előfordult már, hogy nem segítettek olyan helyzetben, amiben valójában azt éreztétek, hogy segítenetek kellene?

Milyen érzések és gondolatok játszódtak le ilyenkor bennetek?

Bevallom őszintén, hogy én már többször is kerültem ehhez hasonló helyzetbe. Nem volt utána jó érzés ezt felismerni...Önző módon csak saját magamra figyeltem. Ilyenkor sokszor az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy én "rendben" vagyok és tévesen azt gondoltam, hogy ez az állapot akár állandó is lehet és elmentem a rászorulók mellett. Azonban kis idővel rá kellett döbbennem arra, hogy a jó dolgok sokszor múlandóak. Életünk egyik percében még minden rendben, de a másik percben már miden könnyen összedőlhet, mint a kártyavár. Az egyik pillanatban még független helyzet könnyen függő helyzetté tud alakulni. Mindezek hatására, talán a kiszolgáltatottság érzése miatt, de egyre könnyebben bele tudtam és tudom magam képzelni az elesettek helyzetébe. Ha az ő szemszögükből és az ő élethelyzetükön keresztül próbáljuk meg szemlélni a világot, nagyon sok minden hirtelen más megvilágításba kerül.

Ha eddig még nem próbáltad ki, gondolkozz pár percig egy olyan ember fejével, akinek segítségre van szüksége. Legyen ez a segítség akár anyagi akár fizika, vagy lelki jellegű. 

Gondold át, mire gondolhat éppen, amikor Veled találkozik, és segítséget kér tőled....

Hogyan is törhetünk ki ebből a közönyös helyzetből? Szerintem úgy, hogy beleállunk a helyzetekbe. Ha azt érezzük, hogy segíteni kell, akkor nem mástól tesszük függővé, hogy segítünk vagy, sem, hanem meglépjük és segítünk. Megfontolttá és körültekintővé válunk. Az, hogy nyitottá válunk a segítségnyújtásra nem azt jelenti, hogy felelőtlenek leszünk, hanem azt, hogy mérlegelünk és csak akkor és úgy cselekszünk, hogy azzal nem hozunk másokat és magunkat sem veszélyhelyzetbe. 

Az a legfontosabb, hogy járjunk nyitott szemmel és nyitott szívvel a világban. Ha már csak egy kicsit is jobban oda fogunk figyelni arra, hogy lehetőségeinkhez mérten kinek, kiknek tudnánk segíteni akár ismerősi akár ismeretlen körben, akkor már egy jelentős lépést teszünk a segítés és mások életének jobbá tétele érdekében.

2016. március 16., szerda

Segítsünk Marcinak!

A következőkben egy olyan családot szeretnék nektek bemutatni, ahol nagy szükség van a segítségre.
 
Személyesen is ismerem az édesapát. Úgy kerültem kapcsolatba a családdal, hogy lehetőséget kerestem arra, hogy kinek tudnánk céges szinten gyűjteni a műanyag flakonos kupakokat. Így jutottam el legelőször a kisgyermek nagymamájához egy facebook hírdetésen keresztül. Már lassan több, mint egy éve gyűjtjük nekik a kupakokat, és már többször is találkoztam az édesapával és a nagypapával is.
 
Pontosan így történt ez ma is. Elég sok kupak gyűlt össze bent a cégnél, és személyesen találkoztam Marci apukájával, hogy átadjam. Kiderült, hogy a fiát - Marcit - meg kell operálni. Az operáció viszont külföldön lesz és költséges.
 
Megemlítettem, hogy nemrégiben indítottam el egy önkéntes blogot, és megkérdeztem, hogy tudunk-e bármiben segítnei. Erre ő megkért, hogy a következő "plakátot" osszam meg az oldalon. Annyit mondott még, hogy a műtét végül nem Barcelonában, hanem Prágában lesz és már Április 16-án.
 
 
 
Tudom, hogy az anyagiak elég érzékeny kérdéskör mindenki életében. Úgy gondolom, hogy mindenki tisztában van a lehetőségeivel és eszerint is cselekszik.
 
Ha pénzzel nem is tudunk segítenei, akkor kezdjük el nekik közösségi szinten gyűjteni a műanyag kupakokat! Nekünk semmi erőnkbe nem telik, de a családnak mégis nagy segítség lehet! Sok kicsi sokra megy!

2016. március 15., kedd

A tücsök és a hangya - avagy segítsünk önzetlenül

Nagyon szeretem a meséket. Nagyon szépen kirajzolódnak benne olyan igazságok, amik az emberi életben is megállják a helyüket. Számtalan mese látott napvilágot egymás megsegítéséről is. Ilyen például Lafontaine nyomán A tücsök és a hangya című mű is.
 
Azonban a mese előtt szeretnék feltenni pár kérdést, amin majd gondolkodj el olvasás közben:
  • Melyik állat viselkedésével tudsz azonosulni?
  • Miért?
  • Vajon milyen lenne a minket körülölelő világ, ha mindenki így gondolkodna, ahogyan Te?
  • Te mit tudnál személyesen tenni azért, hogy a világ jobbá váljon?
A tücsök egész nyáron hegedült, húzta a talpalávalót, vidám volt. A hangya pedig dolgozott, izzadt, gyűjtötte a magokat télire. Aztán elérkezett az ősz, jöttek a hideg napok. A tücsök fázott, megéhezett. Bekopogott a hangyához, és kérte:
 
Hangya barátom! Nyáron te is hallgattad az én hegedűszómat, adjál, kérlek, egy kis elemózsiát.
De a hangya így felelt neki: – Tücsök, komám, nyáron kellett volna erre gondolnod! Lusta voltál, egész nyáron csak buliztál, hegedültél, mialatt én dolgoztam, gyűjtöttem a magokat. Most majd meglátjuk, át fogod-e muzsikálni ilyen könnyedén a telet is? – és becsukta az ajtót.
A tücsök így hoppon maradt, csak ült a mezőn, nézett egy deresedő fűszálat, majd mélyet sóhajtott, felhangolta a hegedűjét, és játszani kezdett rajta. A mezők Ura meghallotta a didergéssel tarkított énekszót, letekintett a deres fűszálak között hegedülő tücsökre, és arra küldte a katicabogarat. A katicabogár odamászott a ciripelő muzsikushoz és megszólította: 
– Térj be hozzám hegedülni! Ott a kis lyukban, ahol élek, akad némi elemózsia, de olyan hideg uralkodik, hogy csak fázom és unatkozom magamban. Játssz nekem valami vérpezsdítőt! A tücsök fogta a vonót, a hegedűt, ment a katicával, beült a kis házba, és játszani kezdett. A katica már nem fázott annyira, jólesően kinyújtotta elgémberedett lábait. Még a pöttyök sem zsugorodtak úgy össze a hátpáncélján. Hálásan így szólt: – Tücsök, barátom, köszönöm szépen a játékot. Itt van némi eleség, eszegessél bátran!
 
A tücsök nekilátott, s aznapra jó kedve kerekedett. Másnap azonban megint ott didergett szegény a fűszál tövében. Akkor pedig a bodobács tévedt arra. Az is megszólította:  – Hé, tücsök koma, gyere velem, hegedülj egy kicsit nekem, mert megvesz az isten hidege! És ez így ment napról-napra. Jött a rózsabogár, a krumplibogár, a svábbogár. Mindenféle bogár meghívta a tücsköt egy-egy napra, ő pedig hegedült nekik, fölengedett a fagy az odvaikban, ők meg hálából, ami szűkös falatjuk volt, megosztották vele. A hangya odabent, a nagy búzahalmok közül hallgatta, hogy a tücsök éli világát kint a mezőn, és még mindig hegedül, s eljutott hozzá a hír, hogy a szomszédai mind el-elhívják őt magukhoz; s magában ezt gondolta:  – Tegyenek csak úgy, ahogy a kedvük tartja! Tartsák csak jól azt a mihasznát! Nekem nincs elosztogatni való élelmem, ami van, azt meg magam is meg bírom enni tavaszig.
 
Abban az évben nagyon sokáig tartott a tél. A tücsök egyik nap keservesen felsóhajtott: – Mezők Ura, tücskök, bogarak Ura, mikor jön már el a tavasz? Jóból is megárt a sok, hát még a télből! És ekkor mintha valami hangot, vagy különös zenét hallott volna. Süvített a szél a mező felett, és ebbe a szélsüvítésbe mintha távoli muzsika hangjai lettek volna beleszőve. A tücsök fülelt, és megpróbálta saját hegedűjén eljátszani ezeket a hangokat. Végül egész derék kis zenemű kerekedett ki belőle. A tücsök elment a katicához és eljátszotta neki a dalt.  Amikor véget ért a hegedűszó, csak ültek néhány percen át, hallgattak. Végül kimentek a házból, és azt látták, hogy a ház körül eltűnt a hó, kinyíltak a hóvirágok, és kisütött a nap. Másnap a bodobácshoz ment a tücsök, nála is eljátszotta az új szerzeményét, és ott, a bodobács háza körül is eltűnt a hó, sütött a nap, kidugták a fejüket a hóvirágok. A bogarak között gyorsan elterjedt a hír, hogy a tücsök milyen nagyszerű kikelet csalogató zenét szerzett. Hívta őt a krumplibogár, a rózsabogár; még a vakondhoz is elment muzsikálni, bár az azért veszélyes dolog volt egy kicsit, de a vakond is nagyon vágyott már a tavaszra. Így lassacskán az egész mezőn elolvadt a hó, meleg lett, virágok illatoztak. Egyedül a hangya vára körül borított még mindent a dér meg a zúzmara. A hangya egyre többet bosszankodott odabent, hogy mikor lesz már vége ennek a télnek, fogyóban a búzamag gyűjtemény, már csak néhány hétig tart. Ezek pedig odafönt már zenélnek, táncolnak, csupa mihaszna és semmirekellő népség. És akkor, amikor már vagy egy hónapja az egész mezőn tavasz volt, csak a hangya vára körül ülte meg a fűszálakat a dér, a bogarak kitaláltak valamit.
– Látogassuk meg a hangyát zord magányában, és adjunk neki szerenádot.
Egyik este odalopakodtak. Odalopakodott a katica, és a többi bogár is. A tücsök rázendített, és eljátszotta a tavaszhívó nótát. S végre ott, a hangya vára körül is olvadni kezdett, zöld fűszálak bújtak elő a földből. Másnap a hangya kiment, körülnézett: – Na végre, beköszöntött a tavasz. Kezdhetem újra a gyűjtőmunkát – morogta a csápjai alatt. El is indult, gyűjtötte a magokat, és rosszallóan ingatta a fejét, hogy a többi bogár már megint csak a tücsök hegedűszavát hallgatja.
 
VÉGE
 
Úgy gondolom, hogy az embernek van választási lehetősége, akárcsak a mesében is az állatoknak. Dönthet úgy, hogy felveszi az ellenségeskedés és rosszallás szerepét és csak a saját érdekeit nézi, ezzel konfrontálódik és kiszorítja magát a társadalom peremére. De megvan arra is a lehetősége, hogy nyitott szívvel él és tovább lát saját magán. Hajlandó a másikért tenni, hajlandó a másik érdekeit is szem előtt tartani, azt akár a saját érdekei fölé is helyezni, illetve hajlik a kompromisszumra, együttműködésre, mások megsegítésére. Erre jó példa a mesében a tücsök, és az összes többi állat is, kivéve a hangya. Hiszen hiába tud hegedülni a tücsök, ez nem menti meg őt a téli éhenhalástól, és hiába van mit ennie a katicának, a rózsabogárnak, vagy a krumplibogárnak, ha a megfagyás veszélye fenyegeti őket, és a levegőt csak a tücsök hegedűjének hangja tudja felmelegíteni.
Ahogy „valós” életünk bármelyik színterén -legyen az akár a magánélet, vagy a munkahely- úgy a mesében sem képzelhető el az élet „csapatmunka” nélkül. Mindennek csodálatossága abban rejlik, hogy mindenki hozzátesz az egészhez. Együtt, közös erőből születik valami, és ettől válik jóvá, tartóssá.

 
Gondolkodjunk el kicsit azon, hogy a saját életünk színterén hogyan is történik mindez. Mennyire hagyatkozunk csak saját magunkra, vagy mennyire merünk segítséget kérni másoktól és szükség esetén mi is segíteni másokon? Mennyire ítélkezünk másokon, és mennyire ítéljük el azt az élethelyzetet, amikor rólunk ítélkeznek?

2016. február 24., szerda

A szeretet lángja halványabban ég - figyeljünk oda jobban egymásra!

Egy érdekes és egyben bonyolult kérdés merült fel bennem a minap. Mi, emberek miért csak a közelgő ünnepek előtt - vagy sajnos még akkor sem - érzünk magunkban belső késztetést arra, hogy lehajoljunk a nehéz sorsban élő emberekhez? Legyen szó akár hajléktalanokról, akár bárki másról, akinek a közvetlen környezetünben segítségre van szüksége.
 
Megfigyeltem, hogy Karácsony és Húsvét közeledtével mindenkiben felerősödik a segíteni akarás iránti vágy, majd ahogy az ünnepek elmúlnak, ezek a segítő szándékok is tovaszállnak. Ahogyan a dal is szól, "Ha elmúlik Karácsony, a szeretet lángja halványabban ég...." De miért van ez?
 
A válasz vélhetően abban keresendő, hogy mi, emberek gyarlók és sokszor nagyon önzők vagyunk. Sajnos. Hajlamosak vagyunk minél inkább kirekeszteni a külvilágot az életünkből és csak a saját belső világunkba burkolózva élni mindennapjainkat.
 
Úgy gondoljuk, hogy az a legfontosabb, hogy mi jól legyünk. Ha van bármi problémánk, akkor pedig azt gondoljuk, hogy a mi problémánk a legnagyobb a világon és elvárjuk, hogy ilyenkor mindenki velünk foglalkozzon. Amikor azonban "rendben" van az életünk, akkor sokszor szó nélkül elmegyünk azok mellett, akiknek bármilyen gondjuk is van. Legyen az egy kisebb probléma, vagy nagyon súlyos, az egész életet megrendetítő nehézség. Elmegyünk mellettük, mert nem ismerjük őket, mert nem a mi közvetlen környezetünket érinti az adott gond. És ez a "társadalmi hozzáállás betegség" nagyon nem jó dolog. Gondoljunk csak bele: Emberek élenk úgy, hogy, nincs mit enniük, betegek, az utcán alszanak esőben, fagyban, megaláztatás éri őket, vagy egyedül élnek lakásukban, és nincs kihez szólniuk, vagy idősek és magányosak, vagy valamilyen szenvedélybetegséggel küzdenek vagy sorolhatnám még. Belegondoltunk már bármikor, hogy milyen könnyen kerülhetünk mi is hasonló helyzetbe?
 
 
Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a társadalmunk ezen a személytelenségen túl tudjon jutni arra van szükség, hogy az ember elkezdje megtanulni meglátni a saját világán kívüli életet is és elkezdje azt  is szemlélni. Járjunk nyitottabb szemmel és váljunk érzékenyebbé arra, hogy megérezzük, amikor a másik embernek szüksége van ránk.


Te hogy vagy ezekkel a gondolatokkal? Észreveszed, ha a környezetedből - és most itt nem csak a közvetlen környezetedre gondolok és a közvetlen családodra, munkatársaidra, barátaidra  - valakinek segítségre van szüksége? Ha észreveszed, mit teszel? Segítesz neki, vagy elmész mellette? Kinek tudnál a környezetedben segíteni, akinek eddig nem segítettél? 
 
Ne feledd: Sokszor a segítség nem csak anyagiakban nyilvánulhat meg. Ha szeretettel és nyílt szívvel fordulsz oda valakihez és meghallgatod őt, beszélgetsz vele, már az is sokat segíthet. Ne válj érzéketlenné! Egy-egy kedves szó csodákra képes.


A felnövekvő generáció azt a szemléletmódot és értékrendet fogja tovább adni a gyerekeinek, amilyen értékeket most mi adunk át a mi gyerekeinknek!

2016. február 21., vasárnap

Köszöntő - Miért pont önkéntes blog?

Üdvözöllök az önkéntes blogon! Először is szeretnék bemutatkozni és pár gondolatban megosztani Veled mindazt, hogy miért is hoztam létre ezt a blogot.


Nagy Zsolt vagyok, 1984-ben születtem Békés megyében. Nincs testvérem, szüleim elváltak még gyerekkoromban. 14 éves koromban elkerültem a szülői háztól először Békéscsabára, majd pedig Budapestre. Első körben csak az iskolák kötöttek ide, majd a munkám és a barátaim is. A Budai Református Gyülekezet tagja vagyok, 2015 májusában konfirmáltam és ott egy fiatalokból álló önkéntes csoportot vezetek. A tavalyi év folyamán több önkéntes tevékenységben is részt vettünk. Legyen az akár egyházon belüli vagy azon kívüli szervezés.
 
Folyamatos önkéntes tevékenységünk volt a ruha, szendvics és teaosztás a Batthyanyi téri hajléktalanok körében. Korábban, a Széll Kálmán téren is többször megfordultunk.
 
A blog létrehozásával egyrészt az a célom, hogy egy interaktív felület szülessen. Egy olyan fórum, ahol számos olyan önkéntes lehetőséget teszünk közzé, amibe bárki bekapcsolódhat, aki szeretne segíteni, szeretné megapasztalni, hogy milyen érzés másokon segíteni.

Az az elképzelésem, hogy az önkéntes lehetőségek között nem csak budapesti lehetőségek lesznek felsorakoztatva, hanem az ország több városában is megvalósítható programok.

Célom az, hogy ezen az oldalon csak keresztény értékrendű és tartalmú önkéntes lehetőség kerüljön megoszásra.

Mindemellett még azt is szeretném megvalósítani, hogy az oldal egyfajta egymást építő fórum is legyen. Építsük, erősítsük és tanítsuk egymást. Osszuk meg egymással azokat a tapasztalatainkat, amiket a szolgálatok során szerzünk, ezzel is ösztönözve másokat arra, hogy ők is segítsenek!
  

Az a meggyőződésem, hogy egy ilyen oldal elindításával mi is tehetünk azért, hogy jobbá tegyük a környezetünkben élő emberek életét és ezáltal saját magunk is fejlődni tudjunk. Mindamellett azt is fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy az önkéntesség nem öncélú dolog. Akkor tud igazán jól működni, ha nem azért segítünk, hogy saját magunknak jobb legyen, hanem a másikért cselekszünk. 

 
Milyen önkéntes lehetőségekben gondolkodunk?


Tea, ruha és szendvicsosztás hajléktalanoknak szombatonként
Meseolvasási lehetőségek kórházakban
Nehéz körülmények között élők segítése
Adománygyűjtés, ünnepi ajándékok gyűjtése
Óvoda, kórház festések
72 óra önkéntességi programokon való részvétel
Szeretethíd önkéntességi programon való részvétel
Csillagponton való részvétel kétévente
Menekült missziókban való segítségnyújtás
Cigány missziós önkéntes lehetőségekben való segítségnyújtás
és még sok-sok más

Terveim szerint az egyes alkalmakon való részvétel előzetes egyeztetés alapján történik majd az adott terület felelősével. Minden területnek meg lesz a saját felelőse, akinél az adott területre vonatkozó önkéntes lehetőségekről további információt lehet majd megtudni. Az oldalon is meg fogok osztani minden fontos információt. Az önkéntes lehetőségek zömmel Budapesten lesznek.
 
Ha bármelyik éppen aktuális önkéntes lehetőség felkelti az érdeklődésedet, és Te is szívesen önkénteskednél, írj nekem egy e-mailt és keresünk egy számodra megfelelő lehetőséget! :)
 
Az elérhetőségem: Nagy Zsolt, nzsolt24@gmail.com

Kívánok sok közös szolgálati alkalmat és lelki fejlődést szeretettel:

Zsolt